5.2. A vizuális kommunikáció és a szemléltetés sajátosságai

Célkitűzés

• A lecke célja, hogy részletezze a vizuális kommunikáció és a szemléltetés sajátosságait.

Követelmények

• A hallgató ismerje a vizuális kommunikáció törvényszerűségeit.
• Legyen tisztában a tanórai szemléltetés sajátosságaival, a formalizáció szerepével a tanulási-tanítási folyamatokban.
• Tudja megnevezni az IKT eszközöket és azok ösztönző hatását a tanár kommunikációs készségeinek fejlesztésére.

Tanulási idő: kb. 45 perc

A kommunikáció sajátosságainak vizsgálatakor érdemes szem előtt tartani a vizuális kommunikáció sajátosságait és ezzel kapcsolatban a szemléltetést az iskolai munkában.

A vizuális kommunikáció során a tudatunk optikai ingereket keltő elemeket fog fel és lát képként. (Kovács, 2008) A kép, bármilyen célból is jött létre, az informálás eszközének tekinthető. A kép mindig hordoz információtartalmakat, de nem biztos, hogy a szemlélőben ismeretté válik.

A képi megjelenítés célja a kifejezés, nem pedig a pontos visszatükrözés. Gondolatok, látványok, folyamatok visszaadására törekszik. Legfőképpen a gondolkodásunk rugalmassága, illetve a társadalmi konvenciók és szakmai jelrendszerek ismerete határozza meg, hogy mennyit értünk meg a képek, ábrák jelentéséből.

Az ábrázolással képileg utánozzuk a valóságot: azaz valóságot próbáljuk leképezni. A leképezés történhet pontos vagy arányosan csökkentett méretekkel. Az ábrázolás történhet számítógépes programmal vagy szabadkézi rajzolással és lehet vázlatos, vagy egészen precíz.

Az alábbi ábra a vizuális kommunikáció kapcsolatrendszerét szemlélteti.

5.2.1. kép (Forrás: Sándor, 2011.)

Az „A” rövidítés jelképezi a vizuális alkotó személyét, a „B” pedig a vizuális értelmező, befogadó személyt. A „KM” a vizuális kép. A „K1” az alkotói szándék szerinti kép, a „K2” a befogadói szerepben látott kép, a „K3” pedig a megértett kép a befogadó szerepében. Az ábra arra mutat rá, hogy mennyire nagy különbségek jelentkeznek a vizuális absztrakciók használata terén.

Az oktatásban a tananyag vizualizálása hozzájárulhat a könnyebb megértéshez és feldolgozáshoz. A tanároknak törekedniük kell arra, hogy óráikat színesebbé varázsolják és vizuálisabbá tegyék az órai feladatokat.

5.2.2. kép (Forrás: Kuti, 2014)

Az oktatásban a szemléltetés révén fontos szerepet kap a vizuális kommunikáció, hiszen az információ könnyebben befogadható, ha nem csak verbális csatornán jut el hozzánk, hanem más csatornákon is, érzékszerveinken keresztül.

A szemléltetés alkalmazásának indokai:

• jól kiegészíti a verbális oktatást,
• segít(het) fenntartani a tanulók figyelmét és motivációját,
• a többcsatornás információ feldolgozás fokozott szellemi aktivitást eredményez(het).

A formalizáció is fontos szerepet játszik a tanítás-tanulás folyamatában. A részleges formalizációba tartoznak többek között a táblázatok és a szövegvázlatok. Ezek segítik az áttekinthetőséget, mert a beszélt nyelv láthatóvá tételéről van szó betűjelek, számjelek segítségével.

Az oktatás hatékonyságának növeléséhez vezethet, ha a pedagógus a vizuális ingereket kombinálja a megfelelő aktivitással. Ennek módszere lehet a vizuális ingerek gondolkodtató „adagolása” vagy a tanuló bevonása a szemléltetésbe. A passzív szemléltetés kiegészíthető a vizuális eszközök aktív használatával, mely a tanítás eredményességére pozitív hatással van. (Szecsei - Tóth, 2005)

Az iskolákban is sokféle szemléltetőeszköz segítette és segíti ma is a tanulást (Bubik, 2013). Az osztályterem falán szemléltető tábláktól kezdve a térképeken át a csontvázig. Korábban még keretezett diaképeket használtak a művészettörténeti előadásokhoz, írásvetítő fóliákat bármely témához, ma már prezentációk készülhetnek számítógépen és a mobil eszközök alkalmazása is számos lehetőséget kínál. (Ősz, 2012) (A fejlesztési cél ugyanaz, csak az eszköz fejlődött.)

A technika folyamatos fejlődése, az informatika és az Internet térhódítása egyre komplexebb szemléltető eszközök, IKT-alapú megoldások (Molnár, 2011) megjelenését eredményezi, melyek emelhetik a pedagógiai kommunikáció színvonalát és ezzel kedvező hatást gyakorolhatnak az oktatás minőségére is.

A korszerű IKT eszközök alkalmazásának több oka is van:

• A tanárok a segítségükkel kívánják fokozni az oktató-nevelő tevékenységük hatásait.
• A változó gazdasági, társadalmi változások, az átalakuló értékrend miatt az újabb generációk másféle oktatási módszereket igényelnek, ezekhez pedig új eszközökre van szükség.
• Egy pedagógus nem hagyhatja figyelmen kívül a technológia fejlődését, mely szintén jelentős változásokat eredményez az oktatásban.

5.2.3. kép (Forrás: http://iskola.okostabla.hu/)

A szemléltetetés egyik korszerű eszköze a projektor, amely kivetíti a tanári számítógép monitorának képét, segítve a tanári kommunikációt.

Egyre több iskolában alkalmaznak interaktív táblát az oktatásban (Makó, 2008), amelynek használatával lehetővé válik a vizuális kommunikáció kiszélesítése, prezentációs technikák megújítása, tanórai interaktivitás növelése. Hatékonyabbá teheti a hagyományosan alkalmazott tanítási-tanulási módszerek (például a magyarázat, előadás) alkalmazását. Az interaktív tábla használata ösztönzi a sokoldalú tanóratervezést és a médiumok funkcionális használatát, ezáltal lehetőséget nyújt a tanár pedagógiai kultúrájának, illetve a vizuális kommunikációnak a megújítására, színesítésére.

5.2.4. kép (Forrás: https://www.seeshareshape.co.nz/see/whatsnew.aspx)

A vizuális kommunikáció és a szemléltetés lehetőségeit bővítik az iskolában a dokumentumkamerák (vizualizálók), amelyek eredetileg azzal a céllal készültek, hogy papír alapú dokumentumokat tudjanak – fóliára másolás nélkül – kivetíteni. Az oktatásban azonban ennél lényegesen szélesebb körű használatuk vált elterjedtté. A hangsúly a vizualizációra esik, azaz bármilyen, oktatási célú objektum, tárgy kamera alá tett képének kivetítését teszi lehetővé ez az eszköz. Az interaktív táblával is egyszerűen rendszerbe illeszthető.

A hatékony szemléltetéshez nem elegendő a korszerű eszközök megléte, a pedagógus felkészültsége, a prezentációs készségeinek a folyamatos fejlesztése is feltétlenül szükséges hozzá. (Simonics, 2014)